Itt a modern kori aranyláz – jó hír, hogy a Magyar Nemzeti Bank még időben lépett

Source: Mandiner.hu | Original Published At: 2025-11-02 14:03:57 UTC

Key Points

• Októberben az arany árfolyama történelmi csúcsra emelkedett (4000 USD/uncia), éves bázison 40-50%-os növekedéssel.
• Az arany iránti kereslet a geopolitikai bizonytalanság, a pénzügyi rendszer iránti bizalmatlanság és a befektetők kockázatkerülése miatt nőtt.
• A központi bankok (köztük a Magyar Nemzeti Bank) aranytartalékainak növekedése új jelenség a válságidőszakokhoz képest.
• A BRICS+ szerveződés célja az USA pénzügyi hegemóniájának csökkentése alternatív fizetőeszközök bevezetésével.
• Az orosz-ukrán háború és a nyugati szankciók felgyorsították a dollár uralta rendszerből való kilépés törekvését.

Már az orosz–ukrán konfliktus kirobbanását követően megnőtt az arany iránti érdeklődés, és azóta is töretlen, sőt októberben az árfolyam újabb plafont tört át. Jelenleg egy uncia arany 4000 amerikai dollárt ér, egy év alatt 40-50 százalékkal emelkedett az árfolyam. Ez a felfokozott vásárlási lázról ismert ciklus nem példátlan a történelemben, mégsem hasonlítható a korábbi hasonló időszakokhoz.

Nem a kapzsiság az úr

Az emberiség történetében az anyagi javak közül mindig is az arany volt a legértékesebb, ezért számtalan példát találhatunk kisebb-nagyobb aranylázak kirobbanására, napjainkban is a pénzügyi stabilitás legfontosabb eszközének számít. A keresletet már elsősorban nem a meggazdagodás ösztönzi, sokkal inkább az anyagi biztonság zálogaként tekintenek az aranyra.

Nem véletlen, hogy kilőtt az ára: a világpiaci igény növekedését az évek óta tartó bizonytalanság és a pénzügyi rendszerrel szembeni fokozódó bizalmatlanság magyarázza. Az orosz–ukrán háború kitörését követő infláció és az újra megjelenő globális pénzpiaci instabilitás miatt sokan elfordultak a leggyakoribb befektetési formáktól az ismert kockázataik miatt. A jelenlegi aranyláz túlmutat azon, hogy a befektetők biztonságban tudhassák a pénzüket. A megelőző válságidőszakokhoz képest újdonság, hogy a központi bankok is tekintélyes mértékben növelik aranytartalékukat, ami részben a kelet-európai háború hatása, részben pedig a globális Dél és Kelet megerősödésének a következménye.

Az arany azért jelent ezúttal is sok befektetőnek menekülőutat, mert a hagyományos pénzpiacokon kívüli, értékálló megoldás. Az utóbbi években megrendült a bizalom a devizákban és az állampapírokban, és a részvényesek is féltik a pénzüket. Hiába hagytuk magunk mögött a magas inflációval terhelt időszakot, az újabb árrobbanástól való félelem és a világszerte alacsonyabb szinten stabilizálódó vásárlóerő hatással van a befektetési döntésekre. A bizonytalanságot és az aggodalmat növeli emellett a világpolitika, elsősorban a fegyveres konfliktusok és az Egyesült Államok jelentősen átalakuló külpolitikája, beleértve a vámháborút is, amely az egész globális árucserére hatással van. Szintén érdemi befolyással bírhat, hogy a globális Dél és Kelet megszabadulna a dollár uralmától a világkereskedelemben.

Gazdaságpolitikai döntések is az arany felé terelik a befektetői döntéseket. A globális pénzpiacon ma a kötvények hozamának csökkenésével lehet számolni, mivel az amerikai és az európai uniós jegybank is kamatcsökkentési ciklusba kezdett. Emellett a dollár árfolyama is gyengül, leértékelődése pedig automatikusan emeli az arany árfolyamát. A nagy pénzügyi alapok ezért a kötvényekből és a részvényekből a nemesfémekbe teszik át a pénzt – összegzi a folyamatokat a Goldman Sachs.

A világ egyik legnagyobb befektetési bankja ráadásul arra is felhívja a figyelmet, hogy a részvénypiacok túl vannak árazva, nem tükrözik a reálgazdaság gyenge teljesítményét.

A befektetők a korábbi válságok tapasztalataiból kiindulva pedig el akarják kerülni, hogy egy pénzpiaci buborék miatt elbukják a pénzüket.

Biztonság vagy stratégiai fegyver?

A jelentős jegybanki aranyfelhalmozás az arany iránti kereslet egyik legfőbb mozgatórugója világszerte, de más-más célból. A fejlett Nyugat központi bankjai a stabilitás érdekében növelik készletüket, a Dél és a Kelet jegybankjai pedig elsősorban azért, mert a dollárt, az abban elszámolt kereskedést az Egyesült Államok stratégiai fegyverének tartják. A BRICS+ szerveződés pedig már korábban világossá tette azt a célt, hogy nem tűri tovább az USA vezette Nyugat pénzügyi hegemóniáját, ezért a dollár helyett alternatív fizetőeszközt szeretne.

A jegybanki aranykészlet-növelésre közvetve is hatással volt az orosz–ukrán háború: a világpiacot sokkolta, hogy a Moszkvával szemben bevezetett szankciók keretében több száz milliárd dollárnyi orosz devizatartalékot zároltak. Ez pánikhangulatot keltett, sok ország ugyanis azzal szembesült, hogy minden olyan pénzügyi tartalékot fel lehet használni politikai fegyverként, amely fizikailag nem létezik, így nem őrizhető. Az arany nemcsak kézzel fogható, de a pénzügyi szankciók is érintetlenül hagyják.